Aranybulla

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ez a szócikk a magyar király jognyilatkozatáról szól. Hasonló címmel lásd még: Jogok nyilatkozata (egyértelműsítő lap).

Aranybulla
Az Aranybulla függőpecsétje. Előlapján II. András király alakja, hátlapján hétszer vágott, négypólyás címer háromszögű pajzson.[1] Az oroszlánokkal kiegészített címerpajzs eredetileg bátyja, Imre király jelképe volt[2][3][4]
Típusa	királyi okirat
Megszövegezve	1222
Aláírás dátuma	1222. április 24.[5]
Aláírás helye	Székesfehérvár
Aláírók	II. András magyar király
Életbelépés	1222
Nyelvek	latin
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranybulla témájú médiaállományokat.

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222. április 24-én^[5] a székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette. A kettős aranypecsét az oklevél hártyájának felhajtott alsó részén, a plicaturán függött. A függőpecsétnél plicát (plicatura) hoztak létre az oklevél alsó szélének visszahajtásával és azon keresztül vezették a pecsét függesztésére szolgáló zsineget.^[6][7] (1 §. Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia és Lodoméria királya, örök emlékezetül.)

A középkorban a pecsét a különféle oklevelek hitelesítésének fő eszköze volt, ami a 14. századra már kizárólagossá vált. Tágabb értelemben az aranybulla azt az aranyból készült pecsétet^[8] jelenti, mellyel a magyar királyok – III. Bélától kezdődően – megerősítették és hitelesítették fontosabb okmányaikat.^[9] Magyarország nemesi szabadsága alapkövének tartott Aranybullának mind a hét eredeti példánya elveszett, azonban a szövege meglehetősen sok forrásban maradt fenn.^[10] Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, mely kimondta, hogy a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.

II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében, a 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében.^[12]

1. ↑ Nagy Iván: Címertan, fonsfolyoirat.hu
2. ↑ Milyen volt az első magyar címer?. [2022. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 29.)
3. ↑ II. Endre király pecsétjei az oklevélkritika szempontjából
4. ↑ Dr. Dőri Ferencz: Magyarország czímerének kialakulása
5. ↑ ^{a b} Tarján M. Tamás: II. András kiadja az Aranybullát Fehérváron (rubicon.hu, hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
6. ↑ A Pallas nagy lexikona
7. ↑ Solymosi László: Oklevéltan
8. ↑ A világszép úrnő arany bullái
9. ↑ Aranybulla Archiválva 2016. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, mkab.hu
10. ↑ Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972) AZ ARANYBULLA (A hétszázötvenedik évfordulóján) Közzéteszi: Érszegi Géza
11. ↑ Második Endre király dekrétoma
12. ↑ Tóth Z. József: Az Aranybulla^{[halott link]}